Facebook nyereményjáték – minek az ellenség, ha vannak barátaink?

Szerző:
Kategória: közösségi média

Vettél már részt a sok Facebook nyereményjáték valamelyikében? Megnyerted? Nem nyerted? Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál?

Elmondom, hogy engem milyen döbbenetes élmények értek egy Facebook nyereményjáték során.

Aki fönt van a Facebook-on, különböző okok miatt teszi; követni szeretné a gyereke dolgait, egy tökéletes életet szeretne másoknak bemutatni, hadd irigykedjenek, figyelmet és elismerést szeretne begyűjteni, ha egyedül érzi magát, és ezer meg egy ok miatt, amit felsorolni is nehéz lenne itt…

Amióta a vállalkozásoknak megadatott a lehetőség, hogy Facebook-on lógó célcsoportjuk számára hirdessenek, saját oldalt hozzanak létre, és ott rajongó közösséget építsenek termékeik köré, a Facebook nyereményjáték az egyik legolcsóbb (nulla hirdetési költség; csak a nyereményt kell finanszírozni) módja a rajongók száma növelésének, és további rajongók szerzésének.

Alkalmam volt nemrég segíteni egy ismerősömnek, Sándornak, akinek a hobbija a kerékpározás, nagyon szeret hétvégente tekerni a városban vagy terepen is, a kedvence a hosszabb túra, és ezért törekszik arra, hogy minőségi és márkás felszerelést használjon. Követi néhány bicikli-felszerelés kereskedés Facebook-oldalát, és nemrég meglátta, hogy az egyik olyan cég kiállítást és kerékpáros felszerelés börzét szervez, ami azt a kerékpár márkát is forgalmazza, amilyen neki van. Rögtön be is jelölte az eseményt, hogy majd ellátogat oda.

Pár nap múlva jött a cég esemény-értesítése: Facebook nyereményjáték szervezésébe fog; aki a börze eseményénél közzétesz magáról és a kerékpárjáról egy fényképet, megnyerheti a felajánlott kerékpárra szerelhető utazótáskát, ha a megadott határidőig az ő fotója gyűjti be a legtöbb lájkot. Szóval ez nem egy “lájkold és oszd meg” típusú egyszerű (és szabálytalan) felhívás volt, hanem szabályos, kreativitást is igényelt, illetve csak az nyerhetett, aki elég nagy látogatószámot tudott a megosztásához terelni, hogy azok aztán lájkolják is azt.

Sándor meg is osztotta a saját oldalán az eseményt; segítséget kérve az ismerőseitől, hogy lájkolják a bejegyzését, hogy megnyerhesse a vágyott utazótáskát.

Ezután elszabadult a pokol – kiderült, hányféle és milyen emberek vannak.

Sándor ismerősei beindultak, majd az ő ismerőseik is, és hamar kiderült, mennyire különbözőképpen értelmezik a “feladatot”:

A “rajongók”

Sándor ismerősei közül jó néhányan, akiknek ő amúgy is nagyon szimpatikus, gondolkodás nélkül kattintottak az esemény linkjére, majd lájkolták a bejegyzését, kimutatva segítőkészségüket egy olyan ügyben, ami sem nem nagy horderejű, érdekük sem fűződik hozzá. Egyszerűen csak segíteni akartak.

Az “ügyetlenek”

Ők is pozitívan álltak a dologhoz, azaz segíteni akartak, de ez valahogy nem jött össze nekik. Van, aki Sándor segítségkérő posztját lájkolta Sándor oldalán (ez nem számít érvényes szavazatnak…). Volt, aki még eljutott a Facebook-eseményig, majd az eseményt magát kezdte követni, sőt, bejelölte, hogy ő is megy. Hiába a szimpátia-cunami Sándor irányába; sajnos nem növelte ez sem szavazatai számát.

A “próbálkozók”

Aki megtette azt, hogy megosztotta Sándor segítségkérő posztját, hogy a saját ismerőseik között is vadásszon Sándor számára lájkolókat. Ők rendszerint már nem osztották tovább Sándor posztjának eredeti linkjét, így az ő ismerőseik legfeljebb csak az esemény oldaláig jutottak el, de már nem találták meg, hogy a “Látogatók bejegyzései” szekcióban kell keresni Sándor nevezését. Ők elvesztek Sándor számára.

A “profik”

Hasonlóan megosztották Sándor segítségkérését, de belinkelték Sándor nevezését közvetlenül, sőt még saját üzenetet is megfogalmaztak, hogy Sándor ismerősük számára a saját szavaikkal kérjenek támogatást. Elismerés nekik!

Sándor közben megosztotta a nevezését olyan zárt Facebook-csoportokban is segítséget kérve, ahol ő is tag, és ahol ő más témában elég népszerű volt eddig is.

A “kételkedők”

Ők is eljutottak Sándor posztjához, nevezéséhez, de ahelyett, hogy rögtön lájkoltak volna, előbb körülnéztek az esemény oldalán (ezt onnan tudni, hogy ők voltak azok, akik más nevezőket is lájkoltak Sándor mellett), tehát számukra már fontosabb volt maga az esemény hitelessége, mint Sándoré.

A “titkos utálók”

Ők is körülnéztek az esemény oldalán előbb, majd gondosan kiválasztottak egy MÁSIK nevezőt, és arra adták le a szavazatukat. Ez olyan esetben fordult elő jellemzően, akik Sándor “profi” ismerőseinek ismerősei voltak, és esetleg rossz szemmel nézték azt, hogy a közös ismerősük Sándornak segít. (Miért Sándornak segít, miért nem nekik segít, lehet találgatni, mi volt az ok…)

A “zaklatók”

Olyan emberek, akik nem ismerősei Sándornak, esetleg régi – Facebook-on kívüli – ismerősei,  de a Facebook nyereményjáték természetéből fakadóan mindenki számára elérhető (publikus) bejegyzést észrevették, és erőszakosan törekedtek arra, hogy Sándor felvegye őket az ismerősei közé, bizonygatva, hogy ők mennyire jól ismerik egymást korábbról. Sándor egész félelmetes, sőt pokoli zaklatásoknak is ki lett téve így, és el is gondolkodott, hogy feladja-e a nyereményjátékban való részvételét – az egész nem tűnt olyannak akkor, ami ennyit megér…

Az “ellenlábasok”

Jól látszott, hogy a többi nevezővel ellentétben Sándor megmozgatott embereket, csoportokat a saját sikere érdekében, azaz  lényegében az ő, mint a versenyben élen álló aktivitása hajtotta magát a versenyt, és ez többeket zavart, így volt olyan is, aki egész egyszerűen (egy utazótáskáért!) feljelentette a Facebook-nál Sándor profilját, hogy az nem valódi. Igen kellemetlen volt Sándornak végül bizonygatnia az esemény oldalán, hogy ő valós személy, és hogy ő valóban csak a nyereményt szeretné hazavinni, mert vágyik rá.

 

Végül Sándor persze magasan megnyerte a versenyt, és hazavihette a nyereményt, de számára, és számomra is, aki benne voltam, láttam közelről az emberek viselkedését, igen tanulságos volt, hogy egy ilyen, nem életbe vágó kérdésben is mennyire megosztottak és mennyire különbözőek az emberek.

A kísérlet tökéletesen tükrözi egy ilyen játék valódi milyenségét; öröm, izgalom, döbbenet, és a nyereményjáték után az igazi meglepetés még hátra volt. Magát az eredményt elismerők kiléte, mert amikor már valaki győztessé válik, mindenki Őt szereti – aki előtte ellene voksolt, még ő is privátban gratulál vagy a nyereményt hirdető fotót imádja…hát nem érdekes?

 

Ez a Facebook nyereményjáték is rámutatott – minek az ellenség , ha vannak barátaink? 🙂

 


Sándort nem így hívják, és a kép sem őt ábrázolja. Személyiségi jogai védelmében megváltoztattam a cikkben a nevét. Az egyes viselkedéstípusok leírásánál a történetet legfeljebb a jobb érthetőség végett színeztem ki – azt is csak nagyon kevéssé.

 

Legújabb cikkek

Egyetértesz? Tiltakozol? Szólj hozzá a témához!