Sztárok helyett bloggerek, álhírek a közösségi oldalakon

Szerző:
Kategória: életmód, közösségi média, PR

A Kossuth Rádió Napközben című műsorában 2017. január 3-án kedden reggel a blogokról, bloggerekről, és a hírekről-, álhírekről is beszélgettünk Pataki Gábor net-jogásszal és Pintér Róbert internetkutatóval, Újhelyi László műsorvezetése mellett.

Hogy ki a mértékadó, kire hallgatnak az emberek, alaposan megváltozott az utóbbi időben.

Korábban éveken keresztül tartotta magát az a PR felfogás (és még ma is sokan vallják), hogy ha egy vállalkozás a termékét, szolgáltatását gyorsan ismertté akarja tenni, hívjon meg egy-két celebet, akiken keresztül szélesebb közönséghez is eljuthat az üzenet. Jómagam korábban robotprogramozási versenyekkel foglalkoztam, ahova egy népszerű tévébemondót és egy énekes-előadót is meghívtunk, hogy próbáljanak gólt rúgni a robotkapusnak. A rendezvényt óriási médiaérdeklődés övezte.

Mi a helyzet viszont akkor, ha az emberek már ráuntak a sztárokra, esetleg a termék vagy szolgáltatás nem igazán egy celeb „kezében” mutat jól? Azt sem szabad elfelejteni, hogy az Y (1980-99), de főként a Z generáció (2000-), mint célcsoport már nem is a TV-ből (és bocsánat, de nem is a rádióból) szerzi be a tudást, hanem kizárólag az internetes tartalmakat fogyasztja.

A sztárok helyett a bloggerek írják meg  saját véleményüket, és ha elég ügyesen csinálják, ezrek olvassák és teszik magukévá az elmondottakat. Igazi tábort gyűjtenek maguk köré.

Régebben a blogolás / blogírás minden üzleti érdektől mentes hobbinak indult még 2000 előtt, ahol az embereket az egyik alapvető vágy, a pozitív visszajelzés, elismerés iránti igény mozgatta. A blog kifejezés egyébként (a Wikipedia szerint) a web és a log (napló) összetételéből alakult bloggá. Ez egy olyan naplóforma, ahol a közönségnek lehetősége van a véleménye kifejtésére, és a bloggerrel és egymással történő vita folytatására.

Néhány bloggerből aztán olyan népszerű alak lett, hogy a (virtuális) személyük sok követőre talált – akik már kíváncsian várják a következő írást.

Ők az úgynevezett véleményvezérek. Jól megválasztott témákról, amik sok embert érdekelnek, érdekesen és gyakran írnak, így nyelvtől függően több tízezres, vagy milliós követőtábort építenek fel. A legtöbbször ezeket a bloggereket más véleményvezérek is követik (tehát folyamatos a kapcsolat), így egy új hír nagyon hamar el tud terjedni függetlenül annak igazságtartalmától.

Manapság a leghatékonyabb online PR-t úgy lehet elérni, ha a közlendő üzenetet néhány tíz véleményvezérnek eljuttatjuk, akik aztán ebből hírt csinálnak, és követőik útján az üzenet végigsöpör a világon is akár. Így történt Csemer Boglárka Boggie Parfüm c. videójával is, ami egy nap alatt tízmillió feletti megtekintést ért el így.

Ha már a videóknál tartunk, muszáj megemlítenünk a vloggereket, a video bloggereket, akik kifejezetten azért készítenek már videotartalmat, hogy a kattintások utáni reklámbevételből részesüljenek.

De igazából ki tudja, hogy szakértői e egy-egy témának, vagy csak jól odamondogatnak.

Egyre kevésbé lehet tudni, hogy egy adott blogger szakértője-e a témának. Olyan esetekkel is lehet találkozni, amikor akár egy nem is létező téma szakértőjének kiáltja ki valaki magát – például bionomikus hatóanyag-elemzőnek.

A lényeg ezekben a próbálkozásokban, hogy nem feltétlenül tudományosan megalapozott dolgokról írnak, viszont mindenképpen minél szélesebb tömegeket érintő témákról, minél szimpatikusabban. A legtöbbször valamilyen ellenségképet is felépít a blogger, akit vagy amit lehet utálni, és ez még jobban egységbe, közösségbe kovácsolja a követőket.

Ma már azt állítják a kutatók (mármint valódi, pszichológiával és szociológiával foglalkozó kutatók), hogy a világunk elment egy olyan irányba, ahol a többségi vélemény fontosabbá kezd válni, mint a – tudományosan – megalapozott vélemény vagy tétel.

Ha a többség (még ha zömében tájékozatlan emberekből áll is) százezres vagy milliós nagyságrendű, hogyan is „győzhetné le” egy maroknyi ember (tudós vagy szakértő) véleménye.

Mi áll a folyamat hátterében?

A folyamat hátterében egyre többször a pénz, az üzlet áll, ami az emberek tájékozatlanságára, és a fiatalgeneráció tapasztalatlanságára alapoz.

Sajnos egyre több olyan blogger van, akik kifejezetten üzletszerzési célból áltudományos elméleteket terjesztve válnak híressé. Például az egyik leghíresebb amerikai blogger, Food Babe nekimegy a nagy élelmiszergyáraknak azon az alapon, hogy kiejthetetlen nevű adalékanyagaik szerinte mérgezőek, mert hasonló vegyületeket más iparágakban is használnak. Követői persze tőle vásárolnak „egészségtippeket” jó pénzért és bizony van, hogy az élelmiszergyár is meghátrál, mert egyszerűen kerülni szeretné a rossz PR-t.

Mi zajlik a közösségi médiában? 

A közösségi médiában hatalmas harc zajlik a fogyasztókért. Ennek a küzdelemnek a célja, hogy a fogyasztói érdeklődést, szokásokat és preferenciákat (ki mit kedvel) minél jobban feltérképezzék az erre szakosodott cégek, és ezeket az információkat vagy maguk felhasználják reklámcélokra (Facebook, Google) vagy eladják olyanoknak, akik új ügyfelekre vágynak.

„Ha valamilyen szolgáltatást ingyen kapsz, akkor ma már rendszerint Te magad vagy az áru!”

A közösségi médiában hatalmas az elmozdulás a celebek hírértéke felől a bloggerek felé. A fiatalabb generáció már – ha valamilyen tippet szeretne megtudni – azonnal blogok vagy inkább a Youtube felé fordul, ahol bloggerek vagy vloggerek – véleményvezérek oktatják az apróbb-nagyobb tudnivalókra.

Így aztán az influencer marketing (véleményvezér-marketing) napjaink egyre növekvő iparágává vált, azt kihasználva, hogy a bloggerek / vloggerek ajánlását mintegy 20x nagyobb mértékben követik az emberek (Collective Bias kutatás), mint a sztárokéit.

Hírek- álhírek

Új szót tanultunk 2016-ban: „poszt-igazság”. Az USA elnökválasztást még sokáig elemezni fogják, mert úgy tűnik, hogy az álhírgyártó iparágnak jelentős szerepe lehetett az eredmény befolyásolásában. Míg az egyik oldalon egy kiegyensúlyozott, konzervatív kommunikáció állt, a másikon egy harsány, provokatív, néhol bántó, és sokszor álhírektől sem mentes médiakampány dübörgött. Az egyik unalmas volt, a másik érdekes. Ha összehasonlítjuk a Facebook-on megosztott hírek olvasottságát, kiderül, hogy az álhírek több embert értek el, mint a valódiak. A kimenetel fényében melyik volt az eredményesebb?! – tehetnénk fel a költői kérdést.

A korábbi évek gyakorlatából kifejlődve (kamuhíreket, áltudományos kamucikkeket generáló oldalakon kattintás-alapú reklámbevételre utazó vállalkozásokból) ma már dollármilliós bevételekre szert tevő, akár a világ sorsát befolyásoló tényezővé váltak.


A Kossuth Rádió Napközben című műsorába úgy kerültem, hogy a műsorszerkesztő rákeresett az interneten a “közösségi média szakértő” kifejezésre, és engem talált meg, így engem hívott is meg a műsorba.

Ez nem véletlen; és amennyiben szeretné, hogy az Ön vállalkozása is ilyen könnyen megtalálható legyen, vegye fel velem a kapcsolatot.

Korábbi cikkek

Egyetért? Tiltakozik? Szóljon hozzá a témához! A hozzászóláshoz kérem, használjon teljes nevet, és várom kulturált hozzászólásait, legyen az akár egyetértő vagy kritikus.